Lőw Immanuel hetvenedik születésnapja (1920. január 20.) alkalmából

Heller Bernát
Heller Bernát

Lőw Immanuel érdemekben és eredményekben gazdag élete 70. évének betölte alkalmából helyén és idején való, hogy számot adjunk magunknak arról, mit bírunk benne. A magyar zsidóság nem menthető föl az alól a vád alól, hogy nagyjait sem jókor sem teljesen föl nem ismerte. Így például Goldziher professzor híre — ép Lőw Immanuel éles szava szerint — csak Stockholmon át hatott el a Síp-utcába. Löw Immanuel jelentőségére is csak akkor kezdett eszmélni a magyar zsidóság, amikor magyar történelmünk legszomorúbb szakában elvakultság, gonosz indulat Löw Immánuelt a magyarság veszedelmének akarta bélyegezni s a magyarság ellenségeként üldözte. Pedig Lőw Immánuelnek nem volt martyriumra szüksége, hogy halántékát fény övezze. Homlokát a magyar rabbik fejedelmének koronája ékesíti.

Read more

Hollósi Zsolt: Lőw Immánuel Intézet létesítéséről (2006)

Péter László irodalomtörténész, a város díszpolgára azt javasolja, hozzanak létre Lőw Immánuel Intézetet Szegeden a tudós főrabbi nemzetközi jelentőségű életművének kutatására.

remenyborito_2006_1Elszomorító eredményre jutott Péter László irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, amikor megkérte az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK): nézzék meg, hazánkban hol férhetők hozzá Szeged nagy fiának, a nemzetközi ismertségű kiváló judaista, orientalista, folklorista, botanikus tudósnak, az 1854-ben született Lőw Immánuel főrabbinak alapművei. Az 1924 és 1934 között Bécsben és Lipcsében kiadott négykötetes Die Flora der Juden ma csak az OSZK-ban, a szegedi és a debreceni egyetemi könyvtárban, az akadémiai könyvtárban és a kertészeti egyetem könyvtárában érhető el. A Fauna und Mineralien der Juden csak az OSZK-ban, de ez sem eredeti példány, hanem csupán fotomechanikai utánnyomás. A Studien zur jüdischen Folklore az OSZK-n és a debreceni egyetemi könyvtáron kívül csupán a budapesti néprajzi múzeum könyvtárában található meg. Péter László úgy véli, tűrhetetlen, hogy Szegeden ne lehessen hozzáférni Lőw Immánuel életművéhez. „Komoly igényű életrajzának” megírása, amelyet Bálint Sándor már 1948-ban sürgetett, elodázhatatlan.

Read more