Menahem Schmelzer: Löw Immánuel és Scheiber Sándor

Menahem Schmelzer: “Löw Immánuel és Scheiber Sándor.” In: Babits Antal (szerk.) Papírhíd az egyetemes kultúra szolgálatában. Tanulmánykötet Scheiber Sándor születése századik évfordulójára. Logos Kiadó, Budapest, 2013, 187-197. o.

Megjegyzés Ungvári Tamástól

Menahem Schmelzer professzor barátian hozzájárult ahhoz, hogy jelentős tanulmányát a magyar rabbiság történetének kiemelkedő alakjairól itt közöljük. Az engedményező levelet hozzám magyarul írta, válaszul az én angol nyelvű kérésemre, és ezt külön köszönöm. Menahem Schmelzer a középkori héber irodalom és könyvészet professzora, aki tanulmányait részben a Budapesti Rabbiszemináriumban, a Koppenhágai Egyetemen és a New York-i Rabbiszemináriumban végezte. Megszámolhatatlan műveiből számosat idézhetnénk, de itt csak egyet emelünk ki, amelyik Scheiber professzor kutatásaihoz kapcsolódik, nevezetesen a „A geniza szerepe a liturgia és a költészet tanulmányozásában”. Itt mondok ismét köszönetet a New York-i Rabbiszeminárium nyugalmazott tanárának, és a New York-i Rabbiszeminárium könyvtárosainak, akik lehetővé teszik majd, hogy számos kéziratos anyagot Löw Immánuellel kapcsolatban tanulmányozhassak.

Ungvári Tamás: Löw olvasása közben

Löw Immánuel a rabbi, aki a szegedi gettóból egy vagonban a budapesti gettókorházba eljutott, egy fennmaradt legenda szerint Scheiber Sándortól, kedves tanítványától, egy üvegben egy kevés levest kapott. Az immár vak, lesoványodott, gyenge, 90 esztendős öregember hálásan köszönte meg az ajándékot. És arra utalt, hogy ez jóval nagyobb ajándék, mint azok az apró betűs közlemények melyeket Scheiber küldött neki. Löw Immánuelt elébb Scheiber temette el Budapesten, majd az újratemetésén is jelent volt Szegeden. 1947 július 20.-án a szegedi városházán emlékbeszédet mondott Löw Immánuel és a zsidó néprajz címen. És éppen Scheiber volt az, aki felhívta a figyelmet a Biblia növényei című (Die Flora der Juden) könyv fontos részleteire. Scheiber emlékeztetett rá, hogy a Flora legérdekesebb fejezete az áldomás története, vagy az, hogyan írta le Löw Immánuel a szédereste eredetét a római lakomákból. Szerepel ebben az elemzésben a magyar történelem is, Jókai és Mikszáth idézetekben. Javarészt felfoghatatlan, hogy Löw Immánuel, Horthy börtönében kezdte írni a Die Flora der Judent.

Glässer Norbert – Zima András: Scheiber Sándor, a Löw-hagyaték gondozója

gleszer-zima-hacofe-loew-scheiber2011

A zsidó folklore szegedi művelőinek korrajza [1]

Scheiber Sándort elsősorban mint tudóst ismerjük. Scheiber ugyanakkor a szegedi Löw Immánuel munkásságát tekintve olyan tudósként jelenik meg, aki fontosnak tartja, vállalja és megfelelő szakmai hozzáértéssel ápolja elődei munkásságát, gondozza és hozzáférhetővé teszi eredményeiket. Scheiber 1975-ben Imannuel Löw Studien zur Jüdischen Folklore c. tanulmánygyűjteményben adta közre a zsidó folklore elismert szegedi művelőének rövidebb, nehezen hozzáférhető tematikus tanulmányait. Scheibert Szegedhez nem csupán a Löw-hagyaték kötötte. Személyében, valamint Bálint Sándorral ápolt szakmai és baráti kapcsolatában találkozott ugyanis a magyar folklorisztika, vallási néprajz és a 19. századi modern zsidó tudományosság hagyománya. Tanulmányunkban ezen diszciplináris hagyományok mentalitástörténeti kontextusára és egymáshoz való viszonyát kívánjuk megvilágítani.

Read more